home *** CD-ROM | disk | FTP | other *** search
/ Chip 1996 April / CHIP 1996 aprilis (CD06).zip / CHIP_CD06.ISO / hypertxt.arj / 9406 / BASIC1.CD < prev    next >
Text File  |  1994-11-27  |  22KB  |  377 lines
  1.           @VCA-Realizer 2.0@N
  2.  
  3.           @VBASIC reneszánsz -- I.@N
  4.  
  5.           A    régebben    közkedvelt,    majd    sokak    által   már
  6.           megmosolygott  BASIC  újból viszatér a PC-s számítástechnika
  7.           mindennapi  gyakorlatába.  A  Microsoft hozta vissza, amikor
  8.           a    programjaiba    következetesen   BASIC-szerû   elemeket
  9.           csempészett   be.   ùgy  tûnik,  ismét  foglalkozni  kell  a
  10.           BASIC-kel.  Terveink  szerint  szentelünk  néhány cikket eme
  11.           ""öreg" -- harminc éve megalkotott -- nyelv reneszánszának.
  12.  
  13.  
  14.  
  15.  
  16.                          @VAz úgy kezdôdött, hogy...@N
  17.  
  18.           A  BASIC  természetesen(!) magyar szerzôtôl, Kemény Jánostól
  19.           ered,  aki az amerikai Dartmouth egyetemének professzoraként
  20.           Thomas  Kurtz-cal  együtt fejlesztette ki ezt a programozási
  21.           nyelvet.   Ekkor   a   Fortran   volt   a  sztár,  de  ennek
  22.           elsajátítása  és  használata  nem  volt  valami egyszerû. Az
  23.           1964-ben  megalkotott  nyelvet  a  kezdôknek  szánták,  ez a
  24.           nevébôl      is      kiderül:     @VB@Neginner's     @VA@Nll-purpose
  25.           @VS@Nymbolic    @VI@Nnstruction    @VC@Node,    ami    magyarul   annyit
  26.           tesz,   hogy  kezdôk  általános  célú  szimbolikus  utasítás
  27.           kódja,  azaz  programnyelve.  Persze  az hogy kezdôk, azt is
  28.           jelentette,  hogy  gyorsan  meg lehet tanulni. Igen, az elsô
  29.           verziókat  úgy  reklámozták, hogy fél nap alatt már komplett
  30.           programot  lehet  vele  írni.  A számítástechnika hôskorában
  31.           nagyon   sok   berendezés,   amely   programozható   vezérlô
  32.           egysége(ke)t  tartalmazott,  BASIC-szerû  nyelvet  használt.
  33.           Ezzel  próbálták  a  programozhatóságot  közérthetôvé tenni.
  34.           Ez  általában  sikerült,  így  a kezelôk, akiknek egyike sem
  35.           számítástechnikai  képesítésû emberként került kapcsolatba a
  36.           berendezésekkel,  könnyen  megbarátkozott  a masinával, igen
  37.           hamar elsajátíthatta a programozást, tudta kezelni a gépet.
  38.  
  39.           A  BASIC  egyszerûbb, mint az akkor már elterjedten használt
  40.           nyelvek,   de  természetesen  sok  tekintetben  hasonlít  is
  41.           rájuk.  Egy  szempontból  azonban  jelentôsen eltért. Míg az
  42.           akkori   nyelvek   egy   fordítási   folyamat  eredményeként
  43.           jutottak  futtatható  állapotba,  addig  a BASIC interpreter
  44.           típusú  nyelvként  született meg. Ez azt jelenti, hogy a gép
  45.           az  utasításokat  azonnal értelmezi és végrahajtja. A géppel
  46.           egy  beszélgetés, azaz egy interaktív fejlesztés valósítható
  47.           meg.  Ha valami nem stimmel, be lehet tenni újabb utasítást,
  48.           s  nem  kell  fordításra várni, a gép azonnal végigballag az
  49.           utasításainkon,  értelmezve  és  végrehajtva azokat. A BASIC
  50.           segítségével  közvetlen  módban  is  adhatunk  utasításokat,
  51.           ezeket  azonnal végrehajtja, mintegy egysoros programként --
  52.           a  mai  fogalmaink  szerint.  A  program  így  igen  könnyen
  53.           megismerhetô,  barátságos,  hiszen  nem  kell  minden  egyes
  54.           módosítás  után  kivárni  a  fordítási  és összeszerkesztési
  55.           folyamatot.
  56.  
  57.           Amikor  az  elsô személyi számítógépek megjelentek a piacon,
  58.           a  megalkotóik  szintén  a  BASIC-et  választották  alapvetô
  59.           nyelvnek.  Az  elsô  IBM PC is tartalmazott EPROM-ba égetett
  60.           BASIC-et.  Késôbb  ez  kimaradt a gépekbôl, jelezve, hogy ez
  61.           nem  Spectrum-  és  Commodore-szerû  gép.  A  PC  magasabbra
  62.           kezdett  szárnyalni,  és a rajta dolgozók egy része kezdte a
  63.           BASIC-et lebecsülni.
  64.  
  65.           A  Fortrant  és  a  Cobolt  is  rátették  már  a  nyolcbites
  66.           gépekre,  de a PC-k között nem terjedtek el igazán. A Modula
  67.           és  a Pascal szintén felkerült a mikrogépekre. Ez utóbbi két
  68.           nyelv  azután  a BASIC-kel együtt átvándorolt a PC-kre is. A
  69.           BASIC  az ipari alkalmazások terén továbbra is teret kapott,
  70.           hiszen   a   szakmeberek  korábbi  mikrogépes  gyakorlatukat
  71.           tudták  folytatni  a PC-s világban. Hazánkban nem terjedt el
  72.           az  IBM  PC EPROM-os és kazettás egységet vezérlô változata,
  73.           bár   a   muzeális  XT-ken  még  esetleg  fellelhetô.  Egyes
  74.           elvadult  ôs-BIOS-ok  hajlamosak  alaplaphiba  esetén kiírni
  75.           azt,   hogy  nem  találják  a  BASIC-et.  Késôbb  a  program
  76.           floppyra    költözött,    majd    igen    gyorsan   jött   a
  77.           továbbfejlesztett   változata   BASICA   néven,   illetve  a
  78.           Microsoft  fejlesztésében  GW-BASIC-ként. Ezek a programok a
  79.           mai  szemmel  nézve  vajmi  kevéssé  voltak  alkalmasak nagy
  80.           programok  összehozására, mivel a sorrendet leíró sorszám és
  81.           az   erre   való   hivatkozás   nem   segítette   a  program
  82.           érthetôségét.  Ez,  gondolom,  a  programkártyák sorszámának
  83.           lemásolásából    került   a   nyelvbe,   valamint   így   az
  84.           interpertert  könnyebb  megvalósítani.  Az  akkori gépek nem
  85.           voltak sprinterek és Kbyte-okban sem dúskáltak.
  86.  
  87.           A  GW-BASIC  több  évig tartotta magát, de nem volt alkalmas
  88.           strukturált  és  rekurzív  programozásra.  A felfutóban levô
  89.           Pascal  lemosta  a  pályáról. Ennek ellenére a GW-BASIC után
  90.           feltûntek  még BASIC-továbbfejlesztések, például a QBASIC és
  91.           a    TurboBasic.    Ezek    felhagytak    az   interpretatív
  92.           megvalósítással,  fordítóprogramként  jelentek meg a piacon.
  93.           A  QBASIC-et  több  méréstechnikai program, így az Assyst is
  94.           külsô  programozási nyelveként használta. A QBASIC Windowsba
  95.           oltott  változata  a  Visual  Basic.  A Borland által piacra
  96.           dobott  TurboBasic kísértetiesen hasonlított az elsô Borland
  97.           Pascalra,  de  a késôbb Power Basicre keresztelt 2-es verzió
  98.           után  a Borland leállt a fejlesztésével. Bár azt is lehetett
  99.           volna  mondani,  hogy majdnem minden OK volt benne, hiszen a
  100.           Turbo  Pascal  minden  külsô jellegzetességével felruházták,
  101.           miközben   belül   a   címkés  hivatkozás  mellett  felülrôl
  102.           kompatibilis  volt  a GW-BASIC-kel. Kellemesen lehetett vele
  103.           fejleszteni, de úgy tûnik, mára teljesen elhalt.
  104.  
  105.           A   Windows   megjelenésével   a  Windows  alatti  programok
  106.           fejlesztése   az   elsô   idôszakban  nehézkesen  indult.  A
  107.           programfejlesztések   DOS   alapon   sokkal   kényelmesebbek
  108.           voltak,  hiszen  bejáratott  eszközökrôl volt szó. A Windows
  109.           alatti   programfejlesztéseket  elôször  C-ben  (Microsoft),
  110.           majd   késôbb  Pascalban  (Borland)  tudták  fejleszteni.  A
  111.           BASIC-vonal   is  megjelent  a  Microsoft  színeiben  Visual
  112.           Basicként  és  a  Computer Associates-nél CA-Realizer néven.
  113.           A  BASIC-et  a  Microsoft  a  WinWordbe  és  az  Excelbe  is
  114.           becsempészte, ezek makrónyelve a BASIC-en alapul.
  115.  
  116.           A történeti áttekintés után ismerkedjünk meg elôször a
  117.           Computer Associates termékével!
  118.  
  119.  
  120.                               @VCA-REALIZER 2.0@N
  121.  
  122.           A  Computer  Associates International Inc. is kifejlesztette
  123.           több  más,  Windows  alá  írt programja mellett a maga BASIC
  124.           fejlesztôjét.
  125.  
  126.           A  program  egy  hatalmas dobozban lakozik. Ennek az az oka,
  127.           hogy  a  dokumentáció  igen  gazdag.  A program univerzális,
  128.           úgynevezett  Windows-OS/2 változatban található a lemezeken.
  129.           Ez  azt  jelenti,  hogy ugyanaz a lemezcsomag szükséges mind
  130.           Windows,  mind  OS/2  alatti  telepítéshez. A Windows alatti
  131.           telepítés  során  a  program  638  file-t  dolgoz fel, ehhez
  132.           tetemes  idô  szükséges,  így  lassú gépek esetén készüljünk
  133.           fel  erre  a  hosszú  akcióra.  Igaz,  telepíteni  csak  egy
  134.           alakalommal   kell   a  CA-Realizert.  A  program  különbözô
  135.           ""kiépítésben"  telepíthetô, 2,8 Mbyte-os minimális mérettôl
  136.           a 7,6 Mbyte-os, maximális helyfoglalásig.
  137.  
  138.           A  program egy saját ablakot nyit, ebben a fôprogram mellett
  139.           egy  súgó  (help) és több mintaprogram ikonja is feltûnik. A
  140.           mintaprogramok   között   két   pénzügyi,  ebbôl  az  egyeik
  141.           tôzsdepiac-demonstrációs   program,   a   másik   háztartási
  142.           kiadásaink  vezetésére  és grafikus ábrázolására alkalmas. A
  143.           játékokat   két   kártyajáték   és  egy  labirintus  program
  144.           képviseli.   Az   animációs  mintát  egy  forgó  földgömbbel
  145.           demonstrálják.  Játékos kedvûek, ha kellôen gyors gépük van,
  146.           ezt  a  programot többször is elindíthatják, végül különbözô
  147.           helyen   lévô   ablakokban   sok-sok   földgömb  foroghat  a
  148.           képernyôn.
  149.  
  150.           A  CA-Realizer  a  BASIC  program  strukturált  bôvítése.  A
  151.           programnyelv   370  parancsot,  illetve  funkciót  ismer.  A
  152.           kézikönyv  azt  állítja, hogy kezdôk számára is érthetô ez a
  153.           nyelv.  A Realizer segítségével korántsem úgy kell programot
  154.           fejleszteni,  mint  a  régi  BASIC  programokkal:  beírjuk a
  155.           sorszámot,  az  utasítást  stb. Elôször is a sorszámot már a
  156.           TurboBasic   is  elfelejtette,  bár  még  tudta  kezelni.  A
  157.           Realizer   kifejezetten  utálja  a  sorszámot,  az  ErrorLog
  158.           ablakban  mindenféle goromba üzenettel jutalmazza azt, aki a
  159.           sorszám   leírására   vetemedik.  De  ezzel  együtt  sorszám
  160.           nélküli  ""ôsrégi"  BASIC program is írható, futtatható, sôt
  161.           lefordítható. Sajnos a tankönyvek kedvelt mintapéldja, a
  162.  
  163.           @K10 LET A=5@N
  164.           @K20 PRINT A@N
  165.           @K30 STOP@N
  166.  
  167.           ebben a környezetben mit sem ér. Ha a sorok elejérôl a
  168.           számozást az elôbbieknek megfelelôen elhagyjuk,
  169.           akkor sem jó. A LET utasítást is ki kell gyomlálnunk. A
  170.           program így leegyszerûsödik az alábbi módon:
  171.  
  172.  
  173.           Ez  már  ehetô  a  Realizer  számára.  A  futtatás során egy
  174.           üzenet  jelenik meg, sajnos nem az 5-ös, mint várnánk, hanem
  175.           az,  hogy  a  program  a  STOP  utasításig  eljutott, és ott
  176.           megállt.   Ha   az   ablakba  írt  üzenetet  az  OK  gombbal
  177.           nyugtázzuk,  akkor még mindig nem látjuk a várva várt 5-öst,
  178.           sehol   sem   tûnik   fel.   A   @KWindow@N   menü  @KViewPrintLog@N
  179.           menüsorára  kattintva  a PrintLog ablakban tûnik fel a várva
  180.           várt számjegy.
  181.  
  182.           A  programot lefordíthatjuk -- ekkor a fenti kis nyúlfarknyi
  183.           programból  egy  5417  byte-os EXE file-t készít a Realizer.
  184.           Ez  a program közvetlenül indítható, de a Realizert ""magára
  185.           rántja".   A   futtatáskor  sem  látható  a  PRINT  utasítás
  186.           eredménye,  a  beszivárgott  Realizer  segítségével  kell  a
  187.           @KPrintLog@N-ot   kinyitni.  Ebbôl  az  következik,  hogy  lehet
  188.           ôs-BASIC  proramokat  gyártani némi igazítással, de nem ez a
  189.           legkellemesebb  megoldás.  A régi programok átírása Realizer
  190.           alá  biztosan  nem  lesz  célunk,  hiszen  a  Realizer  és a
  191.           windowsos    környezet    sokkal    látványosabb   programok
  192.           összetákolását   eredményezheti,   mint   bármilyen  korábbi
  193.           képernyôbûvészet.    A    két    megoldásban    elhullajtott
  194.           izzadtságcseppek  száma össze sem mérhetô, hiszen a Realizer
  195.           esetén  ez  legfeljebb  abból fakad, hogy a tetszetôsbôl még
  196.           impozánsabbat varázsoljunk, korlátunk a fantáziánk.
  197.  
  198.           A  program  futtatása  más  környezetben  is  lehetséges.  A
  199.           Realizer   erre   kínál  egy  pompás  lehetôséget.  Hajlandó
  200.           installáló  lemezt  gyártani.  Ekkor  a  lemezre a programon
  201.           kívül    4    file-t   helyez   el   majdnem   1   Mbyte-nyi
  202.           helyfoglalással.  Ha  az  installáló  lemezen  levô  INSTALL
  203.           programot  indítjuk,  akkor  a nagy programoktól megszokott,
  204.           de   nem   olyan  színpompás  installációban  lesz  részünk.
  205.           Felteszi  az  installáló  program,  hogy az általa javasolt,
  206.           vagy  esetleg  egy  másik  könyvtárba  pakoljon,  majd ennek
  207.           eldöntése    után    beköltözik    a    kívánt   könyvtárba,
  208.           természetesen   létrehozva   azt.   Ha   a  generálás  elôtt
  209.           engedélyezzük,  akkor  --  ahogy  azt illik -- automatikusan
  210.           ablakot  készít  a  Windowsban  programunknak. A végeredmény
  211.           tehát   egy   profi  kinézetû  program,  insalláló  lemezrôl
  212.           tölthetô  formában.  Ennek elkészítéséhez elég két kattintás
  213.           az egérrel a menük tengerének megfelelô pontjain.
  214.  
  215.           Persze  nem  sikerül  minden tökéletesen. A forgó földgömböt
  216.           ábrázoló     animációs    mintapélda    automatikusan    nem
  217.           költöztethetô   installáló   lemezre.   A   bitmap   file-ok
  218.           hivatkozását,   mivel   az  gyûjtô  hivatkozás,  nem  kezeli
  219.           rendesen,  így  az  installálás  után  közli a program, hogy
  220.           hiányzik  egy file (több is, de az elsônél már leáll). Igaz,
  221.           a  generálás  elôtt  már  e hibára figyelmeztet. Pedig hibát
  222.           senki  se  vétett.  A  szükséges  file-okat a file-hozzáadás
  223.           módszerével  próbáltam  megetetni vele. Sajnos egyenként nem
  224.           sikerült  kijelölni  a  file-okat,  az alkönyvtárban lévô 60
  225.           bitmap    file    azonnal   hozzáragadt.   Sebaj,   majd   a
  226.           szükségteleneket  kivágom a kukába. Hiú remény, az ablak fix
  227.           méretû,  benne  csak a könyvtárszerkezet egy része fér el, a
  228.           file-név  --  jelen  esetben  a  lényeges  információ -- már
  229.           kilóg  jobbra,  így  nem  látható.  Bosszantó. Próbálkozzunk
  230.           máshol,  ne  az  elôregyártott programok zegzugos és esetleg
  231.           szándékos zsákutcájában toporogjunk!
  232.  
  233.  
  234.           Az  új  stílusú programozásnál valami más történik, elôtérbe
  235.           kerülnek  az  ablakok,  ikonok,  elemek  (objektumok). Ezt a
  236.           kavalkádot   a   FormDev   program  segítségével  tarthatjuk
  237.           kordában.  Itt  egy rakás különbözô elemet definiálhatunk, a
  238.           gombtól  az  órán  át az OLE hivatkozásig. (Ez utóbbi csak a
  239.           windowsos   változatban   értelmezett.)   Az   egyes  elemek
  240.           elhelyezése  és  méretezése a Windowsos programokban már jól
  241.           megszokott             keretrajzolás--elvonszolás--huzigálás
  242.           módszerekkel  végezhetô.  Ha a formalapunkat, melynek mérete
  243.           szintén  megadható, teleraktuk a számunkra fontos elemekkel,
  244.           akkor   egy  képernyôtervünk  vagy  ablaktervünk  elkészült.
  245.           Meglévô  adatbázisainkhoz  is  készíthetünk  igen egyszerûen
  246.           képernyôtervet.  Ehhez  a  kiválasztott  adatbázis  mezôinek
  247.           megfelelô  ablakokat  ajánl a program. Van arra mód, hogy az
  248.           objektumainkat   a   késôbbiekben  átrendezzük,  módosítsuk.
  249.           Ebben  az  elhelyezéshez  igazító  funkciók  és  a  rácsozat
  250.           segítenek.     A     lapot    természetesen    tetszôlegesen
  251.           színezhetjük.  Amikor  a külalakban már gyönyörködünk, akkor
  252.           következik a beltartalom elkészítése.
  253.  
  254.  
  255.           Az   egyes  elemekhez  akcióleírásokat  tudunk  rendelni.  A
  256.           programozónak  nem  azt  kell  végigizzadnia,  hogy az egyes
  257.           elemek  lekérdezgetését  hogyan oldja meg, csupán azzal kell
  258.           törôdnie,  hogy  mi történjen akkor, ha mondjuk egy elemre a
  259.           középsô  egérgombbal kattintunk. Ha valamit nem definiálunk,
  260.           akkor  a  program  nem  fog  hibára futni, mint korábban egy
  261.           elcsomózatlan  elágazás  esetén,  hanem  csupán nem történik
  262.           semmi.  A  program  feltételezi,  hogy  csak  azzal kívánunk
  263.           foglalkozni,   amit   leírtunk,   a  többi  érdektelen.  îgy
  264.           legfeljebb   kimarad  valami  --  de  erre  a  próbák  során
  265.           rájöhetünk  --  és  nincs hibaüzenetek hosszú sora, amitôl a
  266.           gyengébb   idegzetû   kezdô  programozgató  elveszti  minden
  267.           életkedvét, majd más munkakör után néz.
  268.  
  269.           Minden  valamirevaló windowsos program a menük kavalkádjával
  270.           kápráztat  el  bennünket. Nincs gond, elég a menüszerkesztôt
  271.           meghívnunk,   máris   meghatározhatjuk   csodálatos   menünk
  272.           felépítését.  A  menüpontok  alá  meghatározásokat tehetünk,
  273.           sôt  kreálhatunk almenüt, almeghatározásokkal egyetemben. Az
  274.           áttekinthetôséget    egy   elválasztó   elem   beiktatásával
  275.           javíthatjuk.  Kell  ennél  több?  Igen, lehetôség van -- más
  276.           programokban    megszokott    módon    --    az    aláhúzott
  277.           választókarakterek kijelölésére az ""&" jellel.
  278.  
  279.           A    megalkotott    lapot    futtathatjuk,    azaz   gyorsan
  280.           kipróbálhatjuk.    Hibáinkat    javíthatjuk,    majd    újra
  281.           próbálhatunk.  A  fordítás  nem  ellenôriz  mindent, a próba
  282.           során   minden  lehetséges  águnkon  végig  kell  lépdelnünk
  283.           ahhoz, hogy egy-egy baki elôbukkanjon.
  284.  
  285.           Ezekután    nézzünk   egy   kicsit   bele   a   programozási
  286.           lehetôségekbe!  Az  ôs-BASIC  megalkotói  elcsodálkozhatnak,
  287.           hogy  most  milyen  utasításkészlettel rendelkezik egy magát
  288.           BASIC-nek  tartó programnyelv. Rögtön az elején bukkanunk az
  289.           @KAnimate...@N    csapatra.    A    Realizerben    ezekkel    az
  290.           utasításokkal   igen   egyszerûen  lehet  bittérképes  képek
  291.           egymásutánját  elôírni.  A BEEP is hordoz némi érdekességet.
  292.           A  Windowsban  többféle  hangjelzést  definiáltak. Ezeket is
  293.           lehet  hívni,  így  a Windowsban megszokott hangeffektusokat
  294.           (például  hibás  kattintás  esetén  megszólaló  hang) tudjuk
  295.           programunkban is használni.
  296.  
  297.           A  bitmanipulációkat egy kis utasításcsokor támogatja. Az új
  298.           lehetôségek   kapcsán   került   az   utasításválasztékba  a
  299.           boarddal  kapcsolatos parancshalmaz. Érdekes parancs a Chart
  300.           utasításkompánia,   melyek  segítségével  egyetlen  utasítás
  301.           eredményeként  akár  egy  grafikon készül el. A csapat egyes
  302.           utasításai  a grafikon körülményeit szabják meg, így egy-két
  303.           utasítással  definiálhatjuk  a grafikon megjelenési formáját
  304.           a betûtípustók kezdve a színezésen át a vonalfajtáig.
  305.  
  306.           Figyelmet   érdemel   a  DDE-vel  kapcsolatos  kis  csoport.
  307.           Segítségükkel  vezérelhetjük  a  DDE-n  keresztül  bonyolódó
  308.           adatcserét.  Az  ôs-BASIC-ben,  ahol a számítógépek még csak
  309.           egy  karakterfajtát  tudtak megjeleníteni, nem is merült fel
  310.           a  fontok  használatának  gondolata.  A Realizer esetén több
  311.           utasítás  foglalkozik  a  fontkijelöléssel. A formátum- és a
  312.           menükészítés  és  -beállítás  jónéhány  módozata  a  program
  313.           segítségével    is    elérhetô,   a   @KForm...@N,   illetve   a
  314.           @KMenu...@N   kezdetû   utasításokkal.   A   képek   kezelésével
  315.           kapcsolatos   parancsok  a  DDE-hez  hasonlóan  a  windowsos
  316.           környezetbôl    erednek,    s    ugyanígy    az   egér-   és
  317.           kurzorkezeléssel kapcsolatos utasítások is.
  318.  
  319.           A  Realizer  tartalmaz egy CA-RET (Report Engine Technology)
  320.           programot.    Ennek    segítségével    ""riportokat",   azaz
  321.           kimutatásokat,   összesítéseket  --  akár  leltáríveket  --,
  322.           feldolgozásokat,  például  számlát  készíthetünk.  A program
  323.           adatbázissal  mûködik  együtt  és  ez az együttmûködés DDE-n
  324.           keresztül   valósul  meg.  Az  adatbázissal  való  kapcsolat
  325.           széleskörûen  programozható.  Válogatni  lehet  a  mezôkbôl,
  326.           amelyek  kiegészíthetôk,  sôt  átnevezhetôk.  Az értelmezett
  327.           adatbázisok:  dBase II, III, IV, CA-dBFast és CA-Clipper. Az
  328.           SQL-értelmezô   ANSI   formátumra   és   dBase-re   egyaránt
  329.           beállítható.
  330.  
  331.           Az  adatbázis alapján a CA-RET-ben megfogalmazott utasítások
  332.           segítségével   az   eredmény  --  grafikus  kiegészítésekkel
  333.           együtt  --  pillanatok  alatt  elkészül,  megtekinthetô vagy
  334.           rögtön kinyomtatható.
  335.  
  336.           A  CA-RET-tel  igen  tetszetôs  programok állíthatók elô, de
  337.           ahhoz,  hogy  jól  is  môködôjenek,  nem  elég  néhány napos
  338.           ismerkedés.   Minden  programban  óhatatlanul   elôfordulnak
  339.           hibák, ezek kiszûrésére a Realizerben is segítségünkre  siet
  340.           egy debbugger rendszer.   Ha a programot ennek  segítségével
  341.           futtatjuk, akkor  a képernyô  felsô részén  egy újabb szalag
  342.           jelenik  meg,  amelyben  a  programot  vezérlô  gombok és az
  343.           egyes  lépésekkel  kapcsolatos  kiírások  jelennek  meg.   A
  344.           program lépésenkénti  futtatása igen  egyszerû.   A változók
  345.           egy  újabb  ikonra  kattintva  ellenôrizhetôk, módosíthatók.
  346.           Lehetôségünk    van    töréspontok    elhelyezésére,    ezek
  347.           módosítására, törlésére.
  348.  
  349.           A  programot,  avagy  a  programmal készített programjainkat
  350.           most  már  csak  használnunk  kell. A mintapéldák között egy
  351.           háztartási   könyvelô  programot  is  találhatunk,  amellyel
  352.           nyilvántarthatjuk    kiadásainkat.    Különbözô   szempontok
  353.           szerint   grafikusan  is  megtekinthetjük  kiadásainkat.  Ha
  354.           pénzt  nem  is  termel,  de  a  takarékoskodásban segít ez a
  355.           demóprogram.
  356.  
  357.  
  358.           @KKrizsán György@N
  359.  
  360.  
  361. @<9406\CA_INST.GIF>Lehet szûkített verziót is installálni@N
  362.  
  363. @<9406\CA_LOGO.GIF>A program így indul@N
  364.  
  365. @<9406\CA_FDEV.GIF>A formalap __ megtöltve minden jóval@N
  366.  
  367. @<9406\CA_PROJ.GIF>Semmi se tökéletes, az elôcsalogathatatlan file nevek@N
  368.  
  369. @<9406\CARET_F.GIF>Az adatbázis mezôinek kezelése@N
  370.  
  371. @<9406\CA_INV.GIF>Számlakészítés a CA_RET_tel@N
  372.  
  373. @<9406\CARET_W.GIF>A számla megtekintése@N
  374.  
  375. @<9406\CA_DEBUG.GIF>A program (jobbra lent) lépésenkénti futtatása@N
  376.  
  377. @<9406\CA_EXP.GIF>Az egyik mintapélda: háztartási könyvelôrendszer@N